Könyvajánló

Könyvek, amelyeket elolvastam, de nem készítettem jegyzetet belőlük. Köztük akad szépirodalom is:

Bill Bryson - Majdnem ​minden rövid története

(Műfaj: tudomány)

Bill Bryson nagy fába vágta a fejszéjét. Olyan dolgokról mesél, amelyek a legtöbb embert általában halálra untatják: geológiáról, kémiáról és részecskefizikáról. Megtalálja a módját, hogy felkeltse még az olyan olvasó érdeklődését is, akit soha nem érdekeltek a természettudományok. A könyv elsősorban nem is arról szól, hogy mi az, amit tudunk, hanem, hogy honnan szereztük tudásunkat. Honnan tudjuk, mi van a Föld közepében, mi az a fekete lyuk és hogy hol voltak a földrészek 600 millió éve? Hogyan jöhetett rá valaki ezekre a dolgokra?

Noam Chomsky - Titkok, ​hazugságok, demokrácia

(Műfaj: társadalmi, politika)

Chomsky kifejti híres téziseit a látszatdemokráciákról, amelyeket valójában a multinacionális tőke irányít, egyszerű és szórakoztató módon elemzi a média manipulációs technikáit, de szót ejt olyan témákról is, mint a nemzetközi fegyverkereskedelem, a CIA nemzetközi szerepe, az Egyesült Államok harmadik világbeli politikája és a vallási fundamentalizmus.

Alan Weisman - A ​világ nélkülünk

(Műfaj: természettudomány)

Alan Weisman egészen sajátságos megközelítésben tárja elénk az emberiségnek a bolygónkra gyakorolt hatását; s arra buzdít minket, képzeljük magunk elé, milyen lehet a Föld – nélkülünk. Érzékletesen mutatja be, hogy közvetlenül az ember eltűnése után a metróalagutakat elöntő árvizek gyorsan kezdik majd felemészteni a város alapzatát, és a világ városait ma befedő aszfaltdzsungel szép lassan helyet fog adni a valódi őserdőnek.

Platón - Az ​állam

(Műfaj: politika, filozófia)

Platón ​nevét és alkotását hosszú évszázadok őrizték meg, gondolatai korunk számára is érdekesek. E kötet teljes terjedelmében mutatja be Az állam című művét, melyet kitüntetett hely illet meg a Platón-dialógusok között, ezt a rangot tartalmának sokrétűsége, összefoglaló jellege és művészi színvonala egyaránt biztosítja. A többi műtől eltérően majdnem teljes filozófiai rendszer, amelyen belül a főhely Platón állam-, illetve társadalomtanát illeti meg. Platón az athéni demokrácia fénykora, Periklész uralkodása után élt, a hanyatló görög társadalmi berendekedés láttán írta művét. Kiindulópontja és alapkérdése: mi az igazságosság, hogyan valósul meg ez az egyes ember és az állam életében, mi az erény, hogyan nevelhető az ember, a társadalom kívánalma és az egyén hajlama hogyan egyeznek és különböznek? Szókratész és beszélgetőtársai egy ideális, a társadalmi igazság eszményét leginkább megvalósító államforma utópisztikus képét építik fel. A mű gondolatrendszere s a kérdések a platóni államfilozófia kifejtésén túl pedagógiai, pszichológiai, erkölcstani fejezetek egész sorát tartalmazzák. Ezek módszeres vizsgálatával jut el az ismeretelmélet, az „idea-tan” tárgyalásához, melynek legközismertebb képi kifejezése a barlanghasonlat, a való és az ideák kettős életének ábrázolása. Minden erény csúcsán – így az államberendezkedést irányító igazságosság vállán is – a legfőbb jó eszméje áll. A kísérő tanulmányban a fordító, Jánosy István történelmi, filozófiai összefoglalással segíti az olvasót

Lackfi János - Milyenek ​a magyarok?

(Műfaj: humor, társadalmi)

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani.

Végh László, Szám Dorottya, Hetesi Zsolt - Utolsó ​kísérlet (Híradás a Föld állapotáról)

(Műfaj: természettudomány, környezetvédelem)

Ötven ​éve még aligha volt olyan ember a világon, aki tudományos szempontokat mérlegelve arra a következtetésre jutott volna, hogy a rohamosan fejlődő emberiséget a végpusztulás veszélye fenyegeti. Gazdagodott, növekedett a világ, a tudomány haladása szédítő távlatokat vetített, elénk. Bízhattunk abban, hogy az atommagfúziót szolgálatunkba állítva kimeríthetetlen erőforráshoz jut az ember, és már az 1970-es évekre elkészül az első ilyen erőmű. Hittük, meghódíthatjuk a világűrt és gyarmatosíthatjuk a Naprendszert, valamennyi erő- és nyersanyagforrását a szolgálatunkba állíthatjuk. Ám vagy negyven évvel ezelőtt különböző nemzetiségű értelmiségiek egy csoportja felismerte és meg is fogalmazta, hogy kimeríthetetlen erőforrás nélkül az emberiség egészét sújtó válság felé tartunk. Ahogy telt az idő, egyre érzékelhetőbbekké váltak az erőforrás- és a világméretű környezeti válság jelei. Az 1973-as olajválság után lecsökkent a gazdaság növekedésének üteme. 1985-re lelassult a mezőgazdasági termelés több mint harminc éven át tartó igen gyors növekedése, és láthatóvá vált, hogy az iparszerű mezőgazdaság végzetesen károsítja a termőföldet és az édesvízkészleteket. Tíz éve a világ kőolajkészleteit felmérő szakemberek egy csoportja a nyilvánosság elé tárta, hogy már egy ideje évente sokkal több kőolajat használunk fel, mint amennyi új készletet évente találunk. Most 2008-ra megugrottak a kőolaj, földgáz és az élelmiszerek árai, és egyre hevesebb küzdelem folyik a bolygó még megmaradt erőforrásainak elosztásáért. 2008 őszére az USA egyre mélyülő pénzügyi válsága az egész világra kiterjedő pénzügyi és gazdasági válságra vezetett. Ez a könyv a világválság emberi és anyagi hátteréről, az összeomlással fenyegető átmenet zárható lefolyásáról és a felkészülés lehetőségeiről szól. Előrebocsátanánk, a Kárpát-medence népei a világ többi részéhez viszonyítva jobb jövőben reménykedhetnek. De a megmaradásra csak akkor lehet számottevő esélyünk, ha már most szembenézünk azzal, hogy ténylegesen milyen helyzetben vagyunk, mi várhat reánk és felkészülünk a jövőre.

Daniel Smith - 100 ​titkos hely (Ahová nem juthatsz be soha)

(Műfaj: ismeretterjesztő, útikönyv)

A ​világ teli van titkos helyekkel, amelyek létezéséről nem is tudunk, vagy ha tudunk, nem látogathatjuk meg őket, hiába is szeretnénk. Pedig némelyik ott van a lábunk alatt, mint például a londoni Whitehall alagútjai, a 2-es moszkvai metró vagy a gázai övezet csempészalagútjai. Megint más helyek annyira titkosak, hogy hivatalosan el sem ismerik a létezésüket a kormányok, mint Amerikában a Mount Weathert vagy Észak-Koreában a Pektu-hegyen Kim Dzsongilnek épített bunkert.

A szerző nyugatról keletre haladva bejárja az egész Földet: kezdi a Csendes-óceán nyugati részével, elidőzik egy kicsit az Egyesült Államokban, majd felkeres olyan kísértetvárosokat, mint a ciprusi Varószia és az ukrán Pripjaty, titkolt atomerőműveket például Iránban és Észak-Koreában, olyan rettegett titkosszolgálatok főhadiszállását, mint az orosz FSZB és az izraeli Moszad, sőt kuriózumként egy olyan helyet is, ahol a szabadba kitett hullákat vizsgálnak. A 100 titkos hely a láthatatlan látnivalók útikönyve, a világ legeldugottabb sarkaiba kalauzolja el az olvasót.

Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok (1 és 2 kötet)
(Műfaj: technika, tudomány)
– ​Fulton találta fel a gőzhajót? Nem!
– Stephenson készítette az első gőzmozdonyt? Nem!
– Marconi a rádió feltatlálója? Nem!
– Benznek köszönhető a gépkocsi? Nem!
Csupa tagadás, csupa ellentmondás ez a könyv, amely hiteles és lenyűgöző áttekintést ad a legújabb kutatások tükrében a feltalálók és találmányok forgatagáról. A szerző, az Interpress magazin szerkesztője szakít a legendákkal, a feltalálók szoborrá merevedett ábrázolásával, és csevegő könnyedséggel vezeti végig olvasóit a technikatörténet két izgalmas évszázadában.
Csupa fordulat
– Amikor Bell meghallotta a kattanást, feltalálta a telefont
– Starley az árokba esett, és feltalálta a differenciálművet
– Bertha asszony ellopta férje kocsiját, és ezzel a világ első autókirándulásának hőse lett
– Mr. Appleby: „Engem azért fogadtak föl, hogy lovakat hajtsak, és nem hogy röpködjek!”
Csupa izgalom
– „… valami súlyos tárgy zuhant rá a magasból… Amikor feltápászkodott, egy eleven emberi testet pillantott meg.”
– „… fia is kipróblta a szerkezetet. Olyan nesztelenül suhant, mint egy éjszakai kísértet.”
– „… megbabonázva figyelték a csodát. Edison is megborzongott: ”
– „… ekkor kínlódva fölmászott a kosár szélére, és a fogaival ragadta meg a szelepzsinórt.”

Brian MacArthur - A ​XX. század nagy beszédei
(Műfaj: történelem, politika)
A történelem fordulópontjainál mindig találunk egy szónokot, aki beszédével megérintette hallgatóit, új elképzeléseket fogalmazott meg, és hazáját új utakra vezette.
Churchill hadba szólította Angliát, Castro forradalomba hívta Kubát, Hruscsov elítélte Sztálint, Havel pedig megmutatta, hogyan lehet a szocializmustól megszabadulni. John F. Kennedy, Martin Luther King és Nelson Mandela álmai milliókra hatottak, Hitler és Sztálin milliókat küldött a halálba.
A XX. század nagy beszédei egy egyedülálló válogatás, amely kronologikus sorrendben gyűjti össze az elmúlt évszázad sorsát meghatározó beszédeket. Brian MacArthur szerkesztő a Penguin kiadó részére értő kézzel válogatta össze a huszadik század legfelemelőbb és legfelkavaróbb beszédeit, amelyek közül több most lát először napvilágot magyarul.

Adam Smith - A ​nemzetek gazdagsága (A gazdagság természetének és okainak vizsgálata)
(Műfaj: gazdaság, közgazdaság)

1776-ban megjelent A nemzetek gazdagsága (eredetileg angolul An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations, röviden: The Wealth of Nations) a közgazdaságtan történetének első rendezett műve, nyugati világ egyik legnagyobb hatású műveként tartják számon. A könyv a kor divatos, a gazdagság forrását a földben kereső fiziokrata tanokkal szemben a munka-érték és a munkamegosztás elméletében kereste a keletkező új értékét.

Ann Demarais, Valerie White - Első ​benyomás (Tudd meg, milyennek látnak mások!)
(Műfaj: pszichológia, szociológia)
„Az ​első benyomás szerzői hasznos önismereti tanácsokkal segítik az Olvasót, és rávezetnek, hogyan hozhatjuk a legjobb formánkat egy-egy új helyzetben, összejövetelen, „vakrandin” vagy üzleti találkozón. Megtanulhatjuk úgy látni magunkat, ahogy mások látnak bennünket, és azt is, hogyan változtathatjuk meg stílusunkat annak érdekében, hogy a valódi énünket tükröző első benyomást tegyünk. A szerzők a sikeres első benyomást hét alapelemre bontva mutatják be, hogy egyéni képességeinkhez mérten, készségeink tudatos fejlesztésével miként érhetjük el a legjobb első benyomást. Azt is elárulják, hogyan kerülhetjük el azokat az általános kommunikációs hibákat, amelyek rossz benyomást keltenek másokban, valamint leírják azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek révén növelhetjük személyes vonzerőnket.Könyvük továbbá számos megvilágosító erejű kutatást és tucatnyi esettanulmányt ismertet, a fejezetek végén található összegző táblázatok segítségével pedig önmagunkat tesztelhetjük. Mindezeknek köszönhetően Az első benyomás hiánypótló kalauz az emberi kapcsolatok legfontosabb pillanatához: az elsőhöz.”

Jean-Jacques Rousseau - Társadalmi ​szerződés
(Műfaj: politikatörténet, társadalmi)
Rousseau ​egyik legfontosabb munkája a Társadalmi szerződés, amely meghúzza a törvényes politikai hatalom határvonalait. Megjelenése után szinte azonnal az elvont politikai gondolkodás egyik legnagyobb hatású munkájává vált.
Egyik korábbi munkájában, az „Értekezés az egyenlőtlenségről” című műben Rousseau megállapította, hogy a természet állama jog és erkölcs nélkül érzéketlenné és torzzá válik, amely ponton az emberiség vagy jogi intézményeket teremt vagy elpusztul. A természeti törvények elkorcsosulása során az emberek gyakran versenybe bocsátkoznak társaikkal, míg növekvő mértékben függővé is válnak tőlük. Ez a kettős nyomás egyszerre fenyegeti túlélésüket és szabadságukat. Rousseau szerint ugyanakkor a társadalmi szerződésben foglalt összefogással és a természetes jogok követelésének megszüntetésével az egyének egyszerre megvédhetik magukat és szabadok is maradhatnak. Állítása szerint ez az általános akarat tekintélyének való behódolás eredménye, ami az egyén számára lehetővé teszi, hogy ne játszon alárendelt szerepet mások szándékának, egyúttal biztosítja, hogy mégis engedelmeskedjen, mert mindannyian beleszólhatnak a törvénykezésbe.
Rousseau ezt úgy valósítaná meg, hogy élesen megkülönbözteti a szuverenitást a kormánytól, amit az általános akarat befogadása és érvényesítése mozgat, de a polgárok egy kisebb csoportjából tevődik össze. A szuverenitásnak a nép kezében kellene lennie, azt képviselőgyűléseken kellene gyakorolnia, így a hatalom valóban a népet képviselné, tőlük függene, bármikor visszahívhatnák választott vezetőiket.
Rousseau javaslatai utópikusak, hiszen kétséges, hogy a polgárok valóban tudnák-e egyszerre érvényesíteni a közakaratot, egyúttal biztosítani az egyén függetlenségét. Máshol ellentmondásos az elmélet, egyszerre ad jogokat a népnek a felkelésre és a hatalomnak, hogy a közakarat nevében terrort alkalmazzon polgáraival szemben, ha azok ellenszegülnek. A Jakobinus diktatúra idején kísérletet tettek rá, de vita tárgyát képezi, hogy Rousseau ideális állama valóban működne-e egy nagyobb társadalomban.

Jeffrey Robinson - Manipulátorok
(Műfaj: marketing, társadalmi)
Jeffrey ​Robinson New York-i író, tizenöt sikerkönyv szerzője. A Manipulátorokban aprólékosan, ugyanakkor sok humorral elemzi a reklámok világát. Megmutatja, hogy ez a többmilliárd dolláros globális iparág hogyan használja fel a különböző tudományágak eredményeit, hogy hatékonyabban befolyásoljon minket, fogyasztókat. Megtudhatjuk például
– miért használnak piros és rózsaszín fényeket a gyorséttermekben,
– hogyan érik el, hogy a gyerekek kiverjék a hisztit az áruházakban,
– hogyan használják a frissen sült kenyér illatát a biztosítási és ingatlanügynökök,
– hogyan gyűjtenek adatokat rólunk,
– mire való a törzsvásárló-kártyánk,
– hogyan alakítja át életünket és a reklámok világát az internet
A Manipulátorok a kis- és nagykereskedők, a reklámszakemberek és mindazok kézikönyve, akiknek valamit – terméket vagy szolgáltatást – valahogyan el kell adniuk. A Manipulátorok érdekes olvasmány mindenkinek, aki már vásárolt életében. Tippeket ad, hogyan érhetjük el, hogy kevesebbszer csábítsanak olyasmi megvételére, amire semmi szükségünk nincsen.