Ürögdi György - A régi Róma
(Jegyzet)
- Róma városát az i.e. VIII. században alapították.
(Jegyzet)
- Róma városát az i.e. VIII. században alapították.
- Rómától északra a magas műveltségi fokon álló etruszkok laktak => lassan dél felé húzódtak és megavárosnak alig nevezhető Róma, etruszk befolyás alé került. (nemcsak hódítók, de tanítók is voltak)
- megkezdődött az állam kialakulásának a folyamata.
- a római hagyomány szerint a régi időkben két király uralkodott Rómában: az első Romulus (városalapító), második Numa Pompilius (vallási intézmények alapjait rakta le), Servius Tullius (város védelme érdekében fallal vette körül Rómát)- utánna pedig a zsarnok Tarquinius Superbus következett, de a nép elűzte és helyébe Lucius Iunius Brutus került.
- hagyomány szerint: i.e. 510 - ben kiáltották ki a köztársaságot.
- uralkodó réteg: patriciusok (polgárok) vs. plebejusok.
- Sicilia birtoklásáért kitört a háború Róma és Karthagó között => több mint egy évszázadig (i.e. 264 - 145) tartott, végül Karthagó teljesen elpusztult.
- soha annyira ellenség még nem veszélyeztette Róma létét, mint a punok a második háborúban (i.e. 218 - 201), amikor is hadvezérük Hannibal a hadszinteret Itáliába helyezte át.
- Publius Cornelius Scipio hadvezér Hannibált Afrikában, Zamánál i.e 202 - ben megverte.
- Lucius Mummius i.e. 146 -ban elfoglalta és elpusztította Korinthos városát, azután a görögség ellenálása, önállósága végleg megszűnt => a provinciák Róma birtokába kerültek .
- Lucius Cornelius Sulla Felix => római politikus és hadvezér, véres diktatúrájáról ismert. (Kr.e 138 - 78)
- i.e. 73 - 71 között: elégedetlen, kizsákmányolt rabszolgák, gladiátorok, földmunkások fellázadtak kegyetlen uraik ellen. (vezető: Spartacus, thrák gladiátor) - a sereg közel 6000 főre duzzadt.
- Pompeius és Crassus hadserege végül legyőzte Spartacust => rabszolgasereg szétszóródva menekült.
- a rabszolgatartók bosszúja nem maradt el: a Via Appia mentén hatezer rabszolgát feszítettek keresztre, elrettentő figyelmeztetésül a szabadságra áhitozók számára. (i.e 71)
- Pompeius, Crassus és Caesar: első triumvirátus.
- Caesar: Gallia meghódítása (i.e. 58 - 49) => mai Franciaország, Belgium és Hollandia.
- Senatus azt követelte, hogy Caesart fosszák meg helytartóságától, s készültek politikai megsemmisitésére. Caesar Róma ellen fordult. Pompeius Rómát ellenállás nélkül feladta és légiójával a Balkán félszigetre vonult vissza. Caesar viszont követte és i.e. 48 -ban Pharsalosnál döntő csapást mért a senatusi haderőkre. Pompeiust menekülése közben Egyiptomban meggyilkolták.
- Caesar visszatért Rómába és hozzáfogott a birodalom átszervezéséhez, reformokat vezetett be.
- örökös diktátorrá választotta magát, korlátlan hatalmat összpontosított a kezében => sokakat ez nyugtalanított.
- mintegy 60 senator, Marcus Iunius Brutus (Lucius Brutus leszármazottja) valamint Gaius Cassius Longinus vezetésével összeesküdtek a diktátor ellen és i.e. 44 március 15 -én a senatusban meggyilkolták.
- Marcus Antonius, Gaius Octavianus, Marcus Aemilius Lepidus => hárman szövetséget kötöttek a hatalom közös gyakorlására, Caesar halálának megbosszúlására => II. triumviratus (5 év tejhatalmat kapnak az ,,államrend helyreállítása'' céljából)
- Octavianus és Antonius átkeltek Görögországba, ahol Philippi mellett i.e 42 -ben megsemmisítették Brutus és Cassius seregét.
- a triumvirek nagy vagyonadókkal sújtották az itáliai és római polgárságot, jogbiztonság majdnem egészen megszűnt. Mind Octavianus, mind Antonius leleplezetlenül az egyeduralomra tört , Lepidus pedig kiszámíthatatlannak bizonyult. A kifosztott, kisemmízett nép egykedvűen várta sorsa alakulását, amelyben nem volt beleszólása.
- a római birodalom számára már - már végzetessé váló tarthatatlan helyzet felismerésében Octavianus és Antonius újból megállapodtak: a birodalmat keleti (Antonius) és nyugati (Octavianus) részre osztották. Lepidus szerepe jelentéktelenné vált.
- Antonius feleségül vette Kleopátrát (egy nagy keleti birodalom megvalósításán munkálkodott)
- jól látta, hogy veszély fenyegeti Itália felől (Octavianus) ezért békét ajánlott fel.
- Octavianus ennek ellenére megtámadta Antonius és Kleopátra flottáját, Antonius halálba menekült, Kleopátra pár napra rá követte. (vereséget szenvedtek, öngyilkosok lettek)
- i.e. 27 - ben Octavianus a senatus előtt bejelentette, hogy lemond hatalmáról és visszaadja a kormányzást a senatusnak és a népnek. Válaszként még nagyobb jogkört és feladatot ruháztak reá. Augustus nevet adományzoták neki . Lényegében ezen a napon temették el a római köztársaságot => helyébe újfajta egyeduralom, a principatus rendszere lépett.
- i.sz. 14 - ben Augustus meghalt.
- uralkodók Augustus után: Tiberius Nero, Lucius Aelios Seianus (Seianus vad rémuralma miatt Tiberius kivégezte őt)
- Tiberius 37 - ben meghalt, helyébe Gaius Caligula került. (41 - ben saját testőrei őlték meg)
- utód: Claudiust kiáltották ki császárrá.
- utánna: Néró (i.sz 54 - i.sz 67)
- Titus Flavius Vespasianus (rendbeszedte Neró pazarlásait)
- Domitianus
- Marcus Coccens Nerva (becsületes, jószándékú uralkodó)
- Traianus (98 - 117): dákok legyőzése, Erdély bekebelezése. pannóniát 2 részre osztotta (alsó, felső). Alsó Pannóniát Lugióból (Dunaszekcső) kiinduló úttal kötötte össze Daciaval.
- utód: Hadrianus (117 - 138)
- Antoninus Pius (138 - 161)
- Marcus Aurelius (161 - 180) és Lucius Verus (161 - 169) közösen uralkodtak Lucius haláláig.
- Marcus Aurelius fia: Commodus (méltatlan volt a bíbor viselésére is) került hatalomra, 192 -ben saját hívei ölték meg.
- a ,,jó császárok'' közel 100 esztendős (96 - 180) uralkodása után, Commodus uralomra jutásával a romlás és a hanyatlás százada virradt Rómára. Barbár, tudatlan katonák kerültek hatalomra.
- néhány közülük: Lucius Septimius Severus (193 - 211) - eredményesen harcolt a birodalomra törő barbár népek ellen. , Caracalla
- becsületesek közé sorolják: Alexander Severus (222 - 235), kitűnő képességű hadvezér: Claudius Gothicus (268 - 270).
- Aurelianus (270 - 275): Rómát hatalmas védőfallal vette körül.
- városfal építése: 271 - 276 -ig tartott (Probus császár fejezte be az építését, 276 - 282 között uralkodott)
- az egymást sűrűn váltó katonacsászárok alig értek rá bel és gazdaságpolitikai kérdések megoldásával foglalkozni => minden idejüket / energiájukat az egyre inkább súlyosbodó katonai ellátásra fektették.
- az anarchia csaknem a végső veszélybe sodorta a birodalmat, mígnem 284 - ben Diocletianus uralomra került => felszámolta az anarchikus állapotokat. A birodalmat 4 nagy kormányzási kerületre osztotta, mindegyik élére jó képességű hadvezért állított.
- midőn Diocletianus 305 -ben császári méltóságáról lemondott, a hatalom birtoklásáért a társuralkodók között viszály ütött ki, amely polgárháborúvá fajult. A nagy küzdelemből Constantinus (306 - 337) került ki győztesen, aki tovább folytatta a birodalom át - és megszervezésének nagy művét.
- Róma helyzete a dominatus korában egyre gyengült . A birodalom kormányzását hadászatilag fontosabb és alkalmasabb városokból intézték. Constantinus a birodalom fővárosát Byzantionba (Bizánc) helyezte át. Itt építette fel a császárság új, nagy székvárosát amelyet róla Constantinopolisnak neveztek el.
=> megkezdődött Róma lassú és fokozatos hanyatlása. (a kormány áthelyezésével az ókori Róma vezető szerepe végleg megszűnt)
...
A Város Képe
- I. század elején indult meg Róma nagyarányú fejlődése
- Sulla, Caesar, Augustus: legnevesebb ,, építők ''
- M. Agrippa létesítette Róma első közfürdőjét + mellé templomot. (Pantheont kupolával fedték be)
- Titus Statilius Taurus építette fel Róma első kőből, márványból készült amphiteatrumát.
- a márvány annyira elterjedt és oly sokat használták, hogy Augustus joggal dicsekedhetett, hogy márványból való várost hagyott utódaira, a téglából épült helyett.
- Augustus a város igazgatásában is újítást hajtott végre, midőn a régi beosztás szerint négy kerületet 14 kerületre, régióra változtatta meg. (jobb közigazgatás, pontosabb áttekinthetőség, feladatok megosztása céljából)
- 14 Augustusi régió:
1. Porta Capena
2. Mons Caelius
3. Isis et Serapis
4. Templum Pacis
5. Esquiliae
6. Alta Semita
7. Via Lata
8. Forum Romanum
9. Circus Flaminius
10. Palatium
11. Circus Maximus
12. Piscina Publica
13. Aventinus
14. Trans Tiberim
- a csaászárok talán csak a takarékos Tiberius kivételével, továbbfejlesztették a várost, mindegyikük hozzájárult Róma szépítéséhez.
- Nero alatt i.sz. 64, tűzvész során a város szinte teljesen elpusztult. (V, VI, XIX kerület kivételével)
- Nero felépítette a saját palotáját: Domus Aureát, a 31.5 méteres szobrával.
- a várost újjáépítették (tűzveszély lehetőségét is tervbe vették => utcákat kiszélesítették, házakat árkádosították) : ennek ellenére Nero halálát követően a város újból leégett, pusztulás talán még nagyobb volt, most Vespasianus császárra hárult Róma újjáépítésének a gondja.
- Vespasianus fiával Titusszal létesítették a nérói aranyház területén a monumentális Amphitheatrum Flaviumot. (a mai Colosseumot)
- Domitianus is szenvedélyes építkező volt: császári palota (Domus Flavia)
- Traianus: Fórum Traiani - Róma egyik legpompásabb terét létesítette.
- Hadrianus Rómában sok épületet helyreállított, templomokat emelt, utcákat, köztereket szabályozott. (óbudai hajógyár szigeten is épített helytartói palotát) Egyik legnépszerűbb alkotása a hatalmas síremléke volt. (jelenleg Angyalvárnak hívják)
- Septimius Severushoz is több szép emlékmű fűződik. (diadalív, Fórum Romanumon, közfürdő stb)
- a katonai császárok korában sorvadt Róma tekintélye. A császárok gondja már nem a város szépítésére, hanem inkább megerősítésére szorítkozott.
- Aurelianus és Probus => Rómát körülvevő hatalmas fal, téglából.
- Diocletianus: káprázatos fürdőivel ajándékozta meg a népet. (abban az időben 11 nagy közfürdő és 856 kisebb magánfürdőből állt)
- Maxentius tiszteletére felépült a nagy basilica.
- a várost Constantinus dícsőségét diadalívvel örökítette meg.
- újabb nagy középületek emelésére már gondolni sem lehetett, szükség sem volt reájuk. Még a régiek fenntartása is akadályokba ütközött.
...
- Róma területe nem volt nagy - az aurelianusi falakon belüli legnagyobb távolság nem tett ki többet 5 kilóméternél, mégis aránylag sokan éltek a városban (kb 1 millió lakosa volt Róma fénykorában) => zsúfoltság.
- noha a járványok, tűzvészek, szerencsétlenségek időnként megtizedelték a lakosságot, Róma népsűrűsége alig csökkent. A talmi csillogás mindig sok embert vonzott a városba, a könnyebb élet lehetősége mindig újabb és újabb tömegeket csábított Rómába. A zsúfoltság csak akkor szűnt meg, amikor Róma megszűnt a birodalom ura, sőt fővárosa lenni.
...
Utak, Vízvezetékek, Csatornák
- Via Appiát i.e. 312 - ben kezdték építeni (hadászati okokból)
- összesen: 90000 km úthálózatot építettek.
- i.e. IV. században Appius Claudius cenzor megépítette az első vízvezetékeket, az Aqua Appiát, amely egy távoli forrás vizét szállította Rómába.
- 40 évvel később hozzákezdtek a II. vízvezeték építéséhez.
- a vizet az Anio folyóból nyerték. (neve Anio Vetus)
- 70 év múlva pedig: III. vízvezeték létesítése (Aqua Marcia)
- Róma vízellátása bőséges volt a több mint 400 km hosszúságot kitevő aquaductusokon mintegy 1.080.000 m3 víz érkezett naponta a városba.
...
Egyéb Jegyzetek
- a területi állam kormányzását voltaképpen ugyanazok a tisztviselők, magistratusok intézték, mint a városét, csak a köztársasági kor vége felé különültek el.
- ősi naptár Qvintilis havát M. Antonius javaslatára Iulius Caesar emlékére Iuliusnak , Sextilis hónapot pedig az első princeps tiszteletére Augustusnak nevezték el.
- Róma alapításának évét i.e. 753 -ban határozták meg. (ettől számították az éveket) - Dionysius Exiguus szerzetes számításai alapján a VI. sz. -ban hivatalosan elfogadták a ma is használatos időszámítást.
- a köztársaság korában évi 65 ünnepnapot ismertek, ezek száma Augustus korában már 88-ra emelkedett .
- Marcus Aurelius az ünnepek számát 133 napban, munkanapokét 232 -ben rögzítette.
- az ünnepek részben vallási eredetűek, részben nagy győzelmek emlékezetére iktatták be őket a naptárba.
- hypocastum: központi fűtés , C. Sergiusorata római lovag találta fel i.e. I. században. A padló alatt és a falakon belül keringő levegőt magas hőfokra hevítették, így a padló és a falak felmelegedtek.
[Ürögdi György - A régi Róma / Gondolat, Budapest, 1967 / 276 oldal]
- Lucius Mummius i.e. 146 -ban elfoglalta és elpusztította Korinthos városát, azután a görögség ellenálása, önállósága végleg megszűnt => a provinciák Róma birtokába kerültek .
- Lucius Cornelius Sulla Felix => római politikus és hadvezér, véres diktatúrájáról ismert. (Kr.e 138 - 78)
- i.e. 73 - 71 között: elégedetlen, kizsákmányolt rabszolgák, gladiátorok, földmunkások fellázadtak kegyetlen uraik ellen. (vezető: Spartacus, thrák gladiátor) - a sereg közel 6000 főre duzzadt.
- Pompeius és Crassus hadserege végül legyőzte Spartacust => rabszolgasereg szétszóródva menekült.
- a rabszolgatartók bosszúja nem maradt el: a Via Appia mentén hatezer rabszolgát feszítettek keresztre, elrettentő figyelmeztetésül a szabadságra áhitozók számára. (i.e 71)
- Pompeius, Crassus és Caesar: első triumvirátus.
- Caesar: Gallia meghódítása (i.e. 58 - 49) => mai Franciaország, Belgium és Hollandia.
- Senatus azt követelte, hogy Caesart fosszák meg helytartóságától, s készültek politikai megsemmisitésére. Caesar Róma ellen fordult. Pompeius Rómát ellenállás nélkül feladta és légiójával a Balkán félszigetre vonult vissza. Caesar viszont követte és i.e. 48 -ban Pharsalosnál döntő csapást mért a senatusi haderőkre. Pompeiust menekülése közben Egyiptomban meggyilkolták.
- Caesar visszatért Rómába és hozzáfogott a birodalom átszervezéséhez, reformokat vezetett be.
- örökös diktátorrá választotta magát, korlátlan hatalmat összpontosított a kezében => sokakat ez nyugtalanított.
- mintegy 60 senator, Marcus Iunius Brutus (Lucius Brutus leszármazottja) valamint Gaius Cassius Longinus vezetésével összeesküdtek a diktátor ellen és i.e. 44 március 15 -én a senatusban meggyilkolták.
- Marcus Antonius, Gaius Octavianus, Marcus Aemilius Lepidus => hárman szövetséget kötöttek a hatalom közös gyakorlására, Caesar halálának megbosszúlására => II. triumviratus (5 év tejhatalmat kapnak az ,,államrend helyreállítása'' céljából)
- Octavianus és Antonius átkeltek Görögországba, ahol Philippi mellett i.e 42 -ben megsemmisítették Brutus és Cassius seregét.
- a triumvirek nagy vagyonadókkal sújtották az itáliai és római polgárságot, jogbiztonság majdnem egészen megszűnt. Mind Octavianus, mind Antonius leleplezetlenül az egyeduralomra tört , Lepidus pedig kiszámíthatatlannak bizonyult. A kifosztott, kisemmízett nép egykedvűen várta sorsa alakulását, amelyben nem volt beleszólása.
- a római birodalom számára már - már végzetessé váló tarthatatlan helyzet felismerésében Octavianus és Antonius újból megállapodtak: a birodalmat keleti (Antonius) és nyugati (Octavianus) részre osztották. Lepidus szerepe jelentéktelenné vált.
- Antonius feleségül vette Kleopátrát (egy nagy keleti birodalom megvalósításán munkálkodott)
- jól látta, hogy veszély fenyegeti Itália felől (Octavianus) ezért békét ajánlott fel.
- Octavianus ennek ellenére megtámadta Antonius és Kleopátra flottáját, Antonius halálba menekült, Kleopátra pár napra rá követte. (vereséget szenvedtek, öngyilkosok lettek)
- i.e. 27 - ben Octavianus a senatus előtt bejelentette, hogy lemond hatalmáról és visszaadja a kormányzást a senatusnak és a népnek. Válaszként még nagyobb jogkört és feladatot ruháztak reá. Augustus nevet adományzoták neki . Lényegében ezen a napon temették el a római köztársaságot => helyébe újfajta egyeduralom, a principatus rendszere lépett.
- i.sz. 14 - ben Augustus meghalt.
- uralkodók Augustus után: Tiberius Nero, Lucius Aelios Seianus (Seianus vad rémuralma miatt Tiberius kivégezte őt)
- Tiberius 37 - ben meghalt, helyébe Gaius Caligula került. (41 - ben saját testőrei őlték meg)
- utód: Claudiust kiáltották ki császárrá.
- utánna: Néró (i.sz 54 - i.sz 67)
- Titus Flavius Vespasianus (rendbeszedte Neró pazarlásait)
- Domitianus
- Marcus Coccens Nerva (becsületes, jószándékú uralkodó)
- Traianus (98 - 117): dákok legyőzése, Erdély bekebelezése. pannóniát 2 részre osztotta (alsó, felső). Alsó Pannóniát Lugióból (Dunaszekcső) kiinduló úttal kötötte össze Daciaval.
- utód: Hadrianus (117 - 138)
- Antoninus Pius (138 - 161)
- Marcus Aurelius (161 - 180) és Lucius Verus (161 - 169) közösen uralkodtak Lucius haláláig.
- Marcus Aurelius fia: Commodus (méltatlan volt a bíbor viselésére is) került hatalomra, 192 -ben saját hívei ölték meg.
- a ,,jó császárok'' közel 100 esztendős (96 - 180) uralkodása után, Commodus uralomra jutásával a romlás és a hanyatlás százada virradt Rómára. Barbár, tudatlan katonák kerültek hatalomra.
- néhány közülük: Lucius Septimius Severus (193 - 211) - eredményesen harcolt a birodalomra törő barbár népek ellen. , Caracalla
- becsületesek közé sorolják: Alexander Severus (222 - 235), kitűnő képességű hadvezér: Claudius Gothicus (268 - 270).
- Aurelianus (270 - 275): Rómát hatalmas védőfallal vette körül.
- városfal építése: 271 - 276 -ig tartott (Probus császár fejezte be az építését, 276 - 282 között uralkodott)
- az egymást sűrűn váltó katonacsászárok alig értek rá bel és gazdaságpolitikai kérdések megoldásával foglalkozni => minden idejüket / energiájukat az egyre inkább súlyosbodó katonai ellátásra fektették.
- az anarchia csaknem a végső veszélybe sodorta a birodalmat, mígnem 284 - ben Diocletianus uralomra került => felszámolta az anarchikus állapotokat. A birodalmat 4 nagy kormányzási kerületre osztotta, mindegyik élére jó képességű hadvezért állított.
- midőn Diocletianus 305 -ben császári méltóságáról lemondott, a hatalom birtoklásáért a társuralkodók között viszály ütött ki, amely polgárháborúvá fajult. A nagy küzdelemből Constantinus (306 - 337) került ki győztesen, aki tovább folytatta a birodalom át - és megszervezésének nagy művét.
- Róma helyzete a dominatus korában egyre gyengült . A birodalom kormányzását hadászatilag fontosabb és alkalmasabb városokból intézték. Constantinus a birodalom fővárosát Byzantionba (Bizánc) helyezte át. Itt építette fel a császárság új, nagy székvárosát amelyet róla Constantinopolisnak neveztek el.
=> megkezdődött Róma lassú és fokozatos hanyatlása. (a kormány áthelyezésével az ókori Róma vezető szerepe végleg megszűnt)
...
A Város Képe
- I. század elején indult meg Róma nagyarányú fejlődése
- Sulla, Caesar, Augustus: legnevesebb ,, építők ''
- M. Agrippa létesítette Róma első közfürdőjét + mellé templomot. (Pantheont kupolával fedték be)
- Titus Statilius Taurus építette fel Róma első kőből, márványból készült amphiteatrumát.
- a márvány annyira elterjedt és oly sokat használták, hogy Augustus joggal dicsekedhetett, hogy márványból való várost hagyott utódaira, a téglából épült helyett.
- Augustus a város igazgatásában is újítást hajtott végre, midőn a régi beosztás szerint négy kerületet 14 kerületre, régióra változtatta meg. (jobb közigazgatás, pontosabb áttekinthetőség, feladatok megosztása céljából)
- 14 Augustusi régió:
1. Porta Capena
2. Mons Caelius
3. Isis et Serapis
4. Templum Pacis
5. Esquiliae
6. Alta Semita
7. Via Lata
8. Forum Romanum
9. Circus Flaminius
10. Palatium
11. Circus Maximus
12. Piscina Publica
13. Aventinus
14. Trans Tiberim
- a csaászárok talán csak a takarékos Tiberius kivételével, továbbfejlesztették a várost, mindegyikük hozzájárult Róma szépítéséhez.
- Nero alatt i.sz. 64, tűzvész során a város szinte teljesen elpusztult. (V, VI, XIX kerület kivételével)
- Nero felépítette a saját palotáját: Domus Aureát, a 31.5 méteres szobrával.
- a várost újjáépítették (tűzveszély lehetőségét is tervbe vették => utcákat kiszélesítették, házakat árkádosították) : ennek ellenére Nero halálát követően a város újból leégett, pusztulás talán még nagyobb volt, most Vespasianus császárra hárult Róma újjáépítésének a gondja.
- Vespasianus fiával Titusszal létesítették a nérói aranyház területén a monumentális Amphitheatrum Flaviumot. (a mai Colosseumot)
- Domitianus is szenvedélyes építkező volt: császári palota (Domus Flavia)
- Traianus: Fórum Traiani - Róma egyik legpompásabb terét létesítette.
- Hadrianus Rómában sok épületet helyreállított, templomokat emelt, utcákat, köztereket szabályozott. (óbudai hajógyár szigeten is épített helytartói palotát) Egyik legnépszerűbb alkotása a hatalmas síremléke volt. (jelenleg Angyalvárnak hívják)
- Septimius Severushoz is több szép emlékmű fűződik. (diadalív, Fórum Romanumon, közfürdő stb)
- a katonai császárok korában sorvadt Róma tekintélye. A császárok gondja már nem a város szépítésére, hanem inkább megerősítésére szorítkozott.
- Aurelianus és Probus => Rómát körülvevő hatalmas fal, téglából.
- Diocletianus: káprázatos fürdőivel ajándékozta meg a népet. (abban az időben 11 nagy közfürdő és 856 kisebb magánfürdőből állt)
- Maxentius tiszteletére felépült a nagy basilica.
- a várost Constantinus dícsőségét diadalívvel örökítette meg.
- újabb nagy középületek emelésére már gondolni sem lehetett, szükség sem volt reájuk. Még a régiek fenntartása is akadályokba ütközött.
...
- Róma területe nem volt nagy - az aurelianusi falakon belüli legnagyobb távolság nem tett ki többet 5 kilóméternél, mégis aránylag sokan éltek a városban (kb 1 millió lakosa volt Róma fénykorában) => zsúfoltság.
- noha a járványok, tűzvészek, szerencsétlenségek időnként megtizedelték a lakosságot, Róma népsűrűsége alig csökkent. A talmi csillogás mindig sok embert vonzott a városba, a könnyebb élet lehetősége mindig újabb és újabb tömegeket csábított Rómába. A zsúfoltság csak akkor szűnt meg, amikor Róma megszűnt a birodalom ura, sőt fővárosa lenni.
...
Utak, Vízvezetékek, Csatornák
- Via Appiát i.e. 312 - ben kezdték építeni (hadászati okokból)
- összesen: 90000 km úthálózatot építettek.
- i.e. IV. században Appius Claudius cenzor megépítette az első vízvezetékeket, az Aqua Appiát, amely egy távoli forrás vizét szállította Rómába.
- 40 évvel később hozzákezdtek a II. vízvezeték építéséhez.
- a vizet az Anio folyóból nyerték. (neve Anio Vetus)
- 70 év múlva pedig: III. vízvezeték létesítése (Aqua Marcia)
- Róma vízellátása bőséges volt a több mint 400 km hosszúságot kitevő aquaductusokon mintegy 1.080.000 m3 víz érkezett naponta a városba.
...
Egyéb Jegyzetek
- a területi állam kormányzását voltaképpen ugyanazok a tisztviselők, magistratusok intézték, mint a városét, csak a köztársasági kor vége felé különültek el.
- ősi naptár Qvintilis havát M. Antonius javaslatára Iulius Caesar emlékére Iuliusnak , Sextilis hónapot pedig az első princeps tiszteletére Augustusnak nevezték el.
- Róma alapításának évét i.e. 753 -ban határozták meg. (ettől számították az éveket) - Dionysius Exiguus szerzetes számításai alapján a VI. sz. -ban hivatalosan elfogadták a ma is használatos időszámítást.
- a köztársaság korában évi 65 ünnepnapot ismertek, ezek száma Augustus korában már 88-ra emelkedett .
- Marcus Aurelius az ünnepek számát 133 napban, munkanapokét 232 -ben rögzítette.
- az ünnepek részben vallási eredetűek, részben nagy győzelmek emlékezetére iktatták be őket a naptárba.
- hypocastum: központi fűtés , C. Sergiusorata római lovag találta fel i.e. I. században. A padló alatt és a falakon belül keringő levegőt magas hőfokra hevítették, így a padló és a falak felmelegedtek.
[Ürögdi György - A régi Róma / Gondolat, Budapest, 1967 / 276 oldal]
0 comments:
Megjegyzés küldése