A megértés könyve

 Osho - A megértés könyve
(Jegyzet)

,, Nem hiszek a hitben. Az én megközelítési módom a tudás, márpedig a tudás egy teljesen másféle dimenzió. A kétségből, nem a hitből indul ki. Abban a pillanatban, mihelyt elhiszel valamit, felhagysz a vizsgálódással. A hit az egyik legveszedelmesebb lerombolója az emberi intelligenciának. Minden vallás a hiten alapul, csak a tudomány alapja a kétség. Én pedig azt szeretném, hogy a vallási vizsgálódás is tudományos legyen és a kétségen alapuljon - hogy ne hinnünk kelljen, hanem egy napon megtudhassuk az igazságot létünkről és az univerzum egészéről. ''

- a Nyugat a túl sok tudománytól szenved, a Kelet pedig a túl sok vallást sínylette meg. Ma olyan új emberiségre van szükségünk, melyben vallás és tudomány egyazon emberi természet két aspektusa lesz. És mihelyt ezt az új emberiséget létrehoztuk, a Föld végrevalahára azzá lehet, amivé lenni rendeltetett: Paradicsommá.

- én nem a középutat, hanem az út teljességét tanítom. Ekkor az egyensúly magától fog beköszönteni és ez az egyensúly módfelett gyönyörűséges és kecses lesz. Nem te kényszeríted ki, egyszerűen csak rátalálsz. Azáltal, hogy kecsesen elmozdulsz balra, jobbra, majd középre, lassan egyensúlyba kerülsz, mivel megmaradsz elkötelezettnek. Amikor szomorúság fog el, tudod, hogy úgyis elmúlik. Amikor pedig a boldogság köszönt be, tisztában vagy vele, hogy ez is mulandó. Semmi sem állandó, minden elmúlik. Az egyetlen dolog ami megmarad, a te szemlélődésed. Ez a szemlélődés hozza meg az egyensúlyt, ez maga az egyensúly.

- a dzsainizmus már legalább tízezer esztendeje létezik és soha egyetlen háborút sem robbantott ki, legyen az szent avagy szentségtelen.

- a buddhizmus is ötszázévvel régebbi a kereszténységnél és ugyanannyi követője van. Indiát kivéve szinte egész Ázsia buddhista: de ők sem kezdeményeztek egyetlen árva háborút.

- teljes egészében a kereszténység érdeme, hogy a háborút, az emberi élet legocsmányabb dolgát, szentté tette. Egy keresztes hadjárat örve alatt pedig már mindent szabad: nőket megerőszakolni, embereket elevenen elégetni, ártatlan gyermekeket és öregeket öldösni - mindent. Az összes atomfegyvert, nukleáris fegyvert a keresztény környezet termelte kimagából.

- amikor a külső gazdaság egybeesik a belső gazdasággal, új típusú harmónia köszönt be - és valódi elégedettség honol. Amikor viszont a külső szegénység találkozik a belső szegénységgel, hamis elégedettség uralkodik. A harmónia e kétféle módon jöhet létre. Amikor a külső és a belső összhangban van egymással, az ember elégedettnek érzi magát. Az indiai szegények azért látszanak elégedettnek, mert életük mindkét aspektusban a szegénység az úr.

- a társadalomnak egy szuperkapitalista rendszerre van szüksége és akkor automatikusan kommunistává válik. Nem lesz szükség semmilyen forradalomra. Fejlődés kell nem forradalom. A forradalom sohasem javít a dolgokon: a fejlődés, a növekedés az, ami megjavítja őket.

- nem látjuk át a dolgokat, csupán a tüneteket szüntetjük meg, azok pedig újra meg újra visszatérnek. Magukat az okokat kell szemügyre vennünk.

- vannak őrült emberek szerte a világon, akik csak halmozzák a dolgokat. Valaki pénzt gyűjt, bár sosem használja fel. Ez különös: a dolgokat fel kell használni. Ha nem használják fel őket, akkor szükség sincs rájuk. Az evés szintén egy feltöltési folyamat. Számos módja lehet annak, ahogyan megpróbálod betölteni az ürességet, noha az sosem válik teljessé - megmarad üresnek, te pedig tovább szenvedsz, hiszen sohasem elég. Mindig több kell és e ,,többre'' való igény végeláthatatlan.

- az egyéniség lényed lényege, a személyiség pedig az, amivé a társadalom formált, amivé formálni akart.

- a lótuszvirág azért jelkép a keleti világban, mert ott azt tartják, hogy élned kell ugyan a világban, de érintetlennek kell maradnod tőle. Anélkül kell áthaladnod a világon, hogy bármilyen benyomást, behatást vagy sérülést magaddal vinnél. Ha a halálod óráján elmondhatod, hogy a tudatod éppolyan tiszta, olyan ártatlan, mint amilyen a születésedkor volt, akkor vallásos, spirituális életet éltél. Ennek következtében a lótuszvirág a spirituális életstílus jelképévé vált.

- nem az számít, mit csinálsz, hanem az, ahogyan csinálod a magad jószántából, a saját elképzelésed szerint, szívből jövő szeretettel. Így minden, amihez nyúlsz, arannyá válik.