Frank Karsten, Karel Beckman - Túl a demokrácián
(Jegyzet)
- az emberek számára a demokrácia azonos mindazzal, ami politikailag jó és erkölcsös.
(Jegyzet)
- az emberek számára a demokrácia azonos mindazzal, ami politikailag jó és erkölcsös.
- a demokrácia jelenti a szabadságot (mindenki szavazhat), az egyenlőséget (minden szavazat ugyanannyit ér), az egységet (mindnyájan együtt döntünk) és a békét. (a demokráciák nem indítanak igazságtalan háborút) = e gondolkodásmód szerint a demokrácia egyetlen alternatívája a diktatúra.
- a diktatúra természetesen minden olyat jelképez, ami rossz: szabadság hiánya, egyenlőtlenség, háború, igazságtalanság.
- demokrácia = kollektivizmus
- a demokrácia már eleve kollektivista rendszer, a hátsó ajtón át becsempészett szocializmus.
- az alapötlete szerint az a kívánatos és helyes, ha a társadalom fizikai, társadalmi és gazdasági felépítésével kapcsolatos összes fontos döntést a kollektíva, a nép hozza meg. (a nép felhatalmazza a parlamentben ülő képviselőit / államot, hogy helyettük meghozza a döntéseket)
A DEMOKRÁCIA MÍTOSZAI
1. Minden szavazat számít
- pl. Magyarország parlamenti választások: befolyásunk mértéke 1 a 8 millióhoz (azaz 0.0000125 % - gyakorlatilag nulla)
- elhanyagolható az esélye annak, hogy pont a saját szavazatunk fogja eldönteni, ki nyeri a választást.
- ugyanakkor nincs semmi befolyásunk arra, hogy az illető személy vagy párt milyen döntéseket fog hozni. (4 évis olyan döntéseket hoznak, amilyeneket akarnak)
- a szavazópolgárok 99.9999875 % -a arról dönt , hogy a mi életünk milyen irányba haladjon.
2. A demokrácia a nép hatalma
- a demokráciában valójában nem a nép dönt, hanem a szavazók többsége.
- a kisebbség nem tartozik a ,, nép '' körébe => eléggé furcsa.
- ha a választásokon vesztes oldalhoz tartozik valaki, kénytelen úgy táncolni, ahogy a nyertesek fütyülnek.
3. A többségnek igaza van
- hiába hisznek valamiben sokan, az attól még nem lesz igaz. (pl történelmi időkben: Föld lapos, állatok nem éreznek fájdalmat stb)
- nem lehet valami erkölcsileg helyes / jó pusztán azért, mert sokan pártolják azt. (pl. kollektív bűnök, rabszolgatartás, zsidók üldözése...)
- a mennyiség győz a minőség felett.
4. A demokrácia politikailag semleges
- a politika iránya időnként megfordulhat, (pl. egy ideig csökken a szabályozások mértéke, majd újra növekszik) de a nyugati demokráciák hosszú távon szilárdan a nagyobb állami beavatkozás, az államtól való egyre erősebb függőség és a közkiadások emelkedésének irányába tartanak.
- szabadabb és kevésbé demokratikusabb időkben az adóterhelés sokkal alacsonyabb volt, mint manapság. (pl: Anglia - évszázadokon át az volt a rendszer, hogy a király elkölthette a pénzt, de nem állt jogában adót szedni. A parlament szedhetett adót, de nem költhette el) => A XX. században, amikor Anglia demokratikussá vált, az adók meredeken emelkedtek.
- a demokrácia a gyakorlatban nem semlegespolitikailag.
- a rendszer természetében is kollektivista, ezért egyre több állami szabályozáshoz és egyre kevesebb egyéni szabadsághoz vezet. (oka: az államtól egyre többen , egyre több mindent követelnek, és ennek árát másokkal akarják megfizettetni)
- kisebbség végső soron ki van szolgáltatva a többség szeszélyének.
- demokárciában egy alapvető jogunk maradt: szavazhatunk. (szavazatunkkal lemondunk függetlenségünkről és szabadság jogainkról és a többség akaratának hatálya alá helyezzük magunkat)
- igazi szabadság akkor lenne: ha úgy dönthetnénk, hogy nem veszünk részt a rendszerben és nem fizetünk a fenntartásért.
- a demokráciában azt kell megvennünk, amit a többség választott nekünk - akár tetszik, akár nem.
5. A demokrácia jóléthez vezet
- a demokrácia nem jóléthez vezet, hanem megsemmisíti a vagyont.
- igaz, hogy sok nyugati demokrácia gazdag, a világban máshol viszont nem látni az összefüggést: pl. Szingapúr, Hong Kong - nem demokratikus, mégis virágzik.
- ellenpélda: sok afrikai / latin amerikai ország demokratikus ugyan, de lakói mégsem gazdagok.
- gazdagabb demokráciák esetében: az állam még nem vette át teljes mértékben az irányítást a gazdaság felett.
- jólét akkor alakul ki, amikor az emberek birtokolják munkájuk gyümölcseit. (ösztönzés, hogy keményen dolgozzanak, vállaljanak kockázatot, erőforrásokat hatékonyan használják)
- a demokrácia a polgárokat arra ösztönzi, hogy a többiek kárára jussanak előnyökhöz.
6. A demokrácia szükséges a javak igazságos elosztásához és a szegények megsegítéséhez
- a termelőképes emberek keresetének felét elveszi az állam és szétosztja az emberek között. (semmi sincs ingyen: az állami támogatás sem)
- a legtöbb támogatást az egyes érdekcsoportok kapják meg. pl: fejlesztési támogatásokat kezelő ügynökségek, bankok, nagyvállalatok, földműves gazdák, közszolgálati rádió és TV csatornák, környezetvédő szervezetek, kultúrális intézmények... = támogatás címen milliárdokhoz juthatnak, mivel közvetlen kapcsolatuk van a hatalommal.
- szakszervezetek: állammal együttműködve magasan tartják a minimálbértés ezzel korlátozzák a versenyt a munkaerőpiacon. (ennek a levét a legképzetlenebb rétegek isszák meg; nem jutnak munkához, mert túl sokba kerülnek)
7. A demokrácia szükséges a békés egymás mellett éléshez
- ha mindenki a saját elképzeléseit követné, nem élhetnénk együtt békében.
- demokrácia olyan, mint egy tömött busz, amelyben az utasoknak kell eldönteniük, hogy a sofőr merre menjen. (mindenki máshova akar, végül a busz olyan helyre érkezik, ahová szinte senki sem akart utazni)
- mindenki más nézeteket vall => demokráciában a nézeteket össze kell egyeztetni.
8. A demokrácia elengedhetetlen a közösséghez való tartozás érzésének kialakulásához
- az erősebb győz az adózsákmányért folyó küzdelemben. (részt kell vennünk a rendszerben, mert másképp a többiek kizsákmányolnak)
- a demokrácia olyan szervezet, amelyben a tagság kötelező.
- az embereknek joga van, hogy azt kezdjenek az életükkel amit akarnak, amíg nem okoznak kárt másoknak fizikai erőszakkal, lopással vagy csalással.
9. A demokrácia egyenlő a szabadsággal és a toleranciával
- valójában a szabadság és a demokrácia ellentétesek.
- demokráciában mindenkinek alá kell vetnie magát a kormány döntéseinek. (hogy a kormányt a többség választja itt lényegtelen)
- ha nem engedelmeskedik valaki, megbüntetik, és ha nem hajlandó kifizetni a büntetést , börtönbe vetik: ebből a szempontból semilyen alapvető különbség nincs a demokrácia és a diktatúra között.
- bár senki sem kér engedélyt az államtól, mielőtt inna egy sört, az állam jóváhagyása közvetve mégis szükséges = demokratikusan megválasztott kormányunk akármikor megtilthatja a sörözést. (pl: USA alkoholtilalom)
- demokráciáról gyakran azt állítják, hogy együtt jár vele a szólásszabadság, de ez tévhit. A demokratikus országokban mindenféle szabályokkal korlátozzák a szólás szabadságát. (pl. Hollandia: tilos sértegetni a királynőt)
10. A demokrácia elősegíti a békét és segít a korrupcióellenes küzdelemben
- demokráciák meglehetősen gyakran háborúskodnak. (pl: USA : diktátorok megdöntése - Pinochet, Somoza, Batista, Husszein...)
- a korrupció a politikai rendszertől függetlenül szinte elkerülhetetlen, ha az állam hatalma nagy - a demokráciára is vonatkozik.
11. Az emberek a demokráciában azt kapják, amit akarnak
- inkább azt, amit a többség akar. (pl: állami beavatkozás következtében az iskolákat / egyetemeket az oktatási minisztérium elárasztja tervekkel, szabályokkal, rendeletekkel => ez az oktatás színvonalát nem javítja, hanem rontja.
- a politikusok mindig ugyanazt a megoldást kínálják: ,, adjatok több pénzt és több hatalmat és megoldjuk a problémákat.''
12. Mindannyian demokraták vagyunk
- szintén kérdéses
13. Nincs (jobb) alternatíva
Winston Churchill: ,, a demokrácia a kormányzás legrosszabb formája, ha eltekintünk az összes többitől, amit már kipróbált az emberiség.''
(a demokráciának vannak hátrányai, de jelenleg nincs jobb rendszer)
- Európa fokozatosan egy demokratikus szuperállamá válik => ma már a németek döntik el, hogy a görögök hogyan éljenek. (és fordítva)
A DEMOKRÁCIA VÁLSÁGA
Ma már tisztán látszik, hogy a demokrácia nem felszabadító erő, hanem zsarnoki. A nyugati demokráciák a szocialista orszáhok útját követve stagnáló, korrupt, elnyomó és bürokratikus országgá válltak.
EGY ÚJ POLITIKAI RENDSZER IRÁNYÁBA
Benjamin Franklin: ,, a demokrácia olyan mintha két farkas és egy bárány szavazna arról, hogy mi legyen a vacsora.''
Thomas Jefferson: ,, a demokrácia nem más mint csőcselékuralma, amikor az emberek 51 %- a elveheti a másik 49 % összes jogát.''
- a nyugati világnak új eszme kell, amelyik a dinamikus fejlődést és az egyéni szabadásgot egyesíti a társadalmi békével. => megvalósítható, csak csökkenteni kell az állam szerepét.
- libertarianizmus: egyetlen politikai filozófia, amelyik szerint a közösségnek nincs joga uralkodni az egyén felett.
[Frank Karsten, Karel Beckman - Túl a demokrácián / Ad Librum, Budapest, 2014 / 100 oldal]
9. A demokrácia egyenlő a szabadsággal és a toleranciával
- valójában a szabadság és a demokrácia ellentétesek.
- demokráciában mindenkinek alá kell vetnie magát a kormány döntéseinek. (hogy a kormányt a többség választja itt lényegtelen)
- ha nem engedelmeskedik valaki, megbüntetik, és ha nem hajlandó kifizetni a büntetést , börtönbe vetik: ebből a szempontból semilyen alapvető különbség nincs a demokrácia és a diktatúra között.
- bár senki sem kér engedélyt az államtól, mielőtt inna egy sört, az állam jóváhagyása közvetve mégis szükséges = demokratikusan megválasztott kormányunk akármikor megtilthatja a sörözést. (pl: USA alkoholtilalom)
- demokráciáról gyakran azt állítják, hogy együtt jár vele a szólásszabadság, de ez tévhit. A demokratikus országokban mindenféle szabályokkal korlátozzák a szólás szabadságát. (pl. Hollandia: tilos sértegetni a királynőt)
10. A demokrácia elősegíti a békét és segít a korrupcióellenes küzdelemben
- demokráciák meglehetősen gyakran háborúskodnak. (pl: USA : diktátorok megdöntése - Pinochet, Somoza, Batista, Husszein...)
- a korrupció a politikai rendszertől függetlenül szinte elkerülhetetlen, ha az állam hatalma nagy - a demokráciára is vonatkozik.
11. Az emberek a demokráciában azt kapják, amit akarnak
- inkább azt, amit a többség akar. (pl: állami beavatkozás következtében az iskolákat / egyetemeket az oktatási minisztérium elárasztja tervekkel, szabályokkal, rendeletekkel => ez az oktatás színvonalát nem javítja, hanem rontja.
- a politikusok mindig ugyanazt a megoldást kínálják: ,, adjatok több pénzt és több hatalmat és megoldjuk a problémákat.''
12. Mindannyian demokraták vagyunk
- szintén kérdéses
13. Nincs (jobb) alternatíva
Winston Churchill: ,, a demokrácia a kormányzás legrosszabb formája, ha eltekintünk az összes többitől, amit már kipróbált az emberiség.''
(a demokráciának vannak hátrányai, de jelenleg nincs jobb rendszer)
- Európa fokozatosan egy demokratikus szuperállamá válik => ma már a németek döntik el, hogy a görögök hogyan éljenek. (és fordítva)
A DEMOKRÁCIA VÁLSÁGA
Ma már tisztán látszik, hogy a demokrácia nem felszabadító erő, hanem zsarnoki. A nyugati demokráciák a szocialista orszáhok útját követve stagnáló, korrupt, elnyomó és bürokratikus országgá válltak.
EGY ÚJ POLITIKAI RENDSZER IRÁNYÁBA
Benjamin Franklin: ,, a demokrácia olyan mintha két farkas és egy bárány szavazna arról, hogy mi legyen a vacsora.''
Thomas Jefferson: ,, a demokrácia nem más mint csőcselékuralma, amikor az emberek 51 %- a elveheti a másik 49 % összes jogát.''
- a nyugati világnak új eszme kell, amelyik a dinamikus fejlődést és az egyéni szabadásgot egyesíti a társadalmi békével. => megvalósítható, csak csökkenteni kell az állam szerepét.
- libertarianizmus: egyetlen politikai filozófia, amelyik szerint a közösségnek nincs joga uralkodni az egyén felett.
[Frank Karsten, Karel Beckman - Túl a demokrácián / Ad Librum, Budapest, 2014 / 100 oldal]
0 comments:
Megjegyzés küldése