Wayne Ellwood - A globalizáció
(Jegyzet)
- a gazdasági globalizáció, az áruk és a szolgáltatások országok közötti kereskedelmének kiterjesztése sokak szerint elvezet egy békésebb, egyenlőbb és kevésbé elmaradott világhoz
(Jegyzet)
- a gazdasági globalizáció, az áruk és a szolgáltatások országok közötti kereskedelmének kiterjesztése sokak szerint elvezet egy békésebb, egyenlőbb és kevésbé elmaradott világhoz
- de a tények világosak, ha nem kezdjük el megváltoztatni , méghozzá gyorsan, a mostani globális gazdasági rendszert , akkor a globalizáció érzékelhető előnyeit el fogják nyelni az egyenlőtlenség és igazságtalanság egyre hatalmasabb hullámai
I. Globalizáció régen és most
- a globalizáció új szó, de régi folyamatot jelöl: a világgazdaságnak azt az integrációját, amely igazán az európai gyarmatosító kor hajnalán, öt évszázaddal ezelőtt kezdődött
- ezt a folyamatot az utóbbi negyedszázadban felgyorsította a komputertechnológia robbanásszerű fejlődése, a kereskedelmi korlátok lebontása, valamint a multinacionális vállalatok politikai és gazdasági hatalmának megnövekedése
- kezdet: Cristóbal Colón (Kolumbusz Kristóf), Amerika felfedezése
- a globalizáció már akkor is gyorsan átváltozott a kultúrák közötti csere ártatlan folyamatából a vagyonért és a hatalomért folyó piszkos marakodássá
- ahogy a bennszülött népesség elpusztult az európai betegségektől vagy szó szerint halálra dolgoztatták őket, a helyükre ezrével érkeztek az európai telepesek, akik mindenáron aranyat és ezüstöt akartak találni
- a pogány lelkek keresztény hitre térítése további lendületet adott a fosztogatásnak
- ez az évszázadokig tartó gyarmatbirodalmi korszak fektette le a mai globális gazdaság alapjait
- a komputerek, száloptika, műholdak, elektronika miniatürizálása, légi teherszállítás fejlődése, valamint a tengeri fuvarozás olcsóbbodása radikálisan megváltoztatta az áruk és a szolgáltatások termelését, eladását és megoszlását - valamint a globális beruházás jellemzőit
- ha több árut mozgatunk a Föld körül, akkor az fokozza a környezetszennyezést és növeli a légkör szén-dioxid tartalmát, ami a globális felmelegedés és a klímaváltozás egyik legfontosabb tényezője
- ezeket a környezeti költségeket az üzlet egyszerűen semmibe veszi : ez az egyik fő oka annak, hogy a környezetvédők tiltakoznak a kereskedelem globalizációja ellen
II. A Bretton Woods -i Trió
- a Bretton Woods-i konferenciának az volt a célja, hogy megalkossa a háború utáni globális gazdaság új kereteit, azt az együttműködésen alapuló, stabil monetáris rendszert, amely támogatja az országok szuverenitását és megelőzi a pénzügyi válságok kialakulását
- Nemzetközi Valutaalap (The International Monetary Fund : IMF)
- Világbank (Nemzetközi Újáépítési és Fejlesztési Bank : IBRD)
- Általános Vámtarifa és kereskedelmi egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade: GATT)
- Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization : WTO)
III. Adósság és Szerkezetátalakítás
- a fejlődő országok egy új gazdasági világrendért harcolnak, amelyben igazságosabb kereskedelmi feltételek uralkodnak, s ezt a törekvésüket igyekeznek elfogadtatni olyan ENSZ - szervezetekkel, mint például az UNCTAD és olyan termelő kartelekkel is, mint például az OPEC.
- az olajdollárok elárasztják a nyugati pénzügyi központokat, Nixon elnök pedig lebegteti a dollárt, szabotálva a Bretton Woods-i rögzített árfolyamos átváltási rendszert
- amikor a harmadik világ adósságai megnövekednek, az IMF és a Világbank közbelép, hogy kihúzza a bajból az adósság csapdába került országokat => ennek fejében azoknak bele kell egyezniük a ,,szerkezetátalakításba'' ami az olcsó exportnak kedvez és terjeszti a szegénységet mindenütt a déli féltekén
- az adósságteher mindenütt, de különösen a harmadik világban szinte tehetetlenné tette, hogy a kormányok törődjenek saját állampolgáraikkal
IV. Óriásvállalatok évszázada
- a gazdasági globalizáció motorjai az óriási magánvállalatok lettek, amelyeknek nagyobb hatalmuk van, mint sok ország kormányának
- a bármi áron való versenyképesség és hatékonyság üzleti értékei ma a legfőbb szempontok a szociálpolitikáról, a közérdekről és a kormányzat szerepéről folytatott vitákban
- a korporációk döntéshozatalát a monopóliumra való törekvés és a csökkenő profitráta mozgatja és strukturálja, tekintet nélkül a döntések társadalmi, környezeti és gazdasági következményeire
V. Globális Kaszinó
- a globális pénzforgalom korlátainak leépítése, a mikroelektronikai forradalommal társulva, erős tőkemozgást indított el
- ez a kontrolálatlan spekuláció háttérbe szorította a hosszú távú produktív beruházásokat és komolyan veszélyezteti a világgazdaság stabilitását
- az újabb pénzügyi válságok emberek millióinak okoztak szenvedést, s ez a helyzet sűrgős beavatkozást követel a pénzpiacok ellenőrzésére és a valutakereskedők féken tartására
VI. Szegénység, Környezet és Piac
- a gazdasági növekedésbe, mint a fejlődés motorjába vetett hit egyre hiteltelenebbé válik, ahogy tönkremennek a föld életfenntartó rendszerei és mind több előjele mutatkozik a közelgő ökológiai összeomlásnak
- a gyors növekedés erőltetésére beállított globalizáció a természeti kincsek fokozottabb kiaknázásával túl nagy megterhelést jelent a környezet számára és tovább mélyíti a gazdagok és a szegények közötti szakadékot
- a neoliberális közgazdászok klasszikus gyógymódja - privatizáció, adócsökkenés, külföldi befektetés - nem hatékony
- egyre erősebb viszont a bírálat és az aggodalom mind a szakértő bennfentesek, mind pedig a helyi közösségek részéről
- a nagyvállalatok által irányított globalizáció igencsak pusztító jelenség, amelyet a nyereségvágy és a gazdasági hatékonyság szempontjai vezérelnek, s amely radikálisan megváltoztatja a társadalmi viszonyokat, elszegényíti sok millió embertársunkat, megfosztja önazonosságuktól az ősi kultúrákat és veszélyezteti a föld környezeti egészségét
[ Wayne Ellwood - A globalizáció / HVG Könyvek, Budapest, 2003 / 166 oldal ]
- a fejlődő országok egy új gazdasági világrendért harcolnak, amelyben igazságosabb kereskedelmi feltételek uralkodnak, s ezt a törekvésüket igyekeznek elfogadtatni olyan ENSZ - szervezetekkel, mint például az UNCTAD és olyan termelő kartelekkel is, mint például az OPEC.
- az olajdollárok elárasztják a nyugati pénzügyi központokat, Nixon elnök pedig lebegteti a dollárt, szabotálva a Bretton Woods-i rögzített árfolyamos átváltási rendszert
- amikor a harmadik világ adósságai megnövekednek, az IMF és a Világbank közbelép, hogy kihúzza a bajból az adósság csapdába került országokat => ennek fejében azoknak bele kell egyezniük a ,,szerkezetátalakításba'' ami az olcsó exportnak kedvez és terjeszti a szegénységet mindenütt a déli féltekén
- az adósságteher mindenütt, de különösen a harmadik világban szinte tehetetlenné tette, hogy a kormányok törődjenek saját állampolgáraikkal
IV. Óriásvállalatok évszázada
- a gazdasági globalizáció motorjai az óriási magánvállalatok lettek, amelyeknek nagyobb hatalmuk van, mint sok ország kormányának
- a bármi áron való versenyképesség és hatékonyság üzleti értékei ma a legfőbb szempontok a szociálpolitikáról, a közérdekről és a kormányzat szerepéről folytatott vitákban
- a korporációk döntéshozatalát a monopóliumra való törekvés és a csökkenő profitráta mozgatja és strukturálja, tekintet nélkül a döntések társadalmi, környezeti és gazdasági következményeire
V. Globális Kaszinó
- a globális pénzforgalom korlátainak leépítése, a mikroelektronikai forradalommal társulva, erős tőkemozgást indított el
- ez a kontrolálatlan spekuláció háttérbe szorította a hosszú távú produktív beruházásokat és komolyan veszélyezteti a világgazdaság stabilitását
- az újabb pénzügyi válságok emberek millióinak okoztak szenvedést, s ez a helyzet sűrgős beavatkozást követel a pénzpiacok ellenőrzésére és a valutakereskedők féken tartására
VI. Szegénység, Környezet és Piac
- a gazdasági növekedésbe, mint a fejlődés motorjába vetett hit egyre hiteltelenebbé válik, ahogy tönkremennek a föld életfenntartó rendszerei és mind több előjele mutatkozik a közelgő ökológiai összeomlásnak
- a gyors növekedés erőltetésére beállított globalizáció a természeti kincsek fokozottabb kiaknázásával túl nagy megterhelést jelent a környezet számára és tovább mélyíti a gazdagok és a szegények közötti szakadékot
- a neoliberális közgazdászok klasszikus gyógymódja - privatizáció, adócsökkenés, külföldi befektetés - nem hatékony
- egyre erősebb viszont a bírálat és az aggodalom mind a szakértő bennfentesek, mind pedig a helyi közösségek részéről
- a nagyvállalatok által irányított globalizáció igencsak pusztító jelenség, amelyet a nyereségvágy és a gazdasági hatékonyság szempontjai vezérelnek, s amely radikálisan megváltoztatja a társadalmi viszonyokat, elszegényíti sok millió embertársunkat, megfosztja önazonosságuktól az ősi kultúrákat és veszélyezteti a föld környezeti egészségét
[ Wayne Ellwood - A globalizáció / HVG Könyvek, Budapest, 2003 / 166 oldal ]
0 comments:
Megjegyzés küldése