A ​sintoizmus

 Bhikkhu Satori Bhante - A ​sintoizmus
(Jegyzet)

- bensőséges találkozás a legegyszerűbb megnyílvánulásaiban is elbűvölő és fenséges természettel: ez a sintó legjellegzetesebb eleme.

- minden egyes helyre úgy tekintenek, mint a kamik, a hely szellemeinek lakhelyére. E szellemnek lehetnek: am acukamik (égi istenségek = égi mezőkön laknak) és kunicukamik (földi istenek, akik ,,belakják'' valamennyi földi helyet) részei.

1. A sintó kúltúrája és vallási tartalmai

- ősi jellegét nagyon jól megőrizte, noha évszázadokon át más tanok is gyakoroltak rá hatást, nem szólva a politikai beavatkozások következményeiről.

- ezért meg lehet különböztetni egy népi sintót (igazinak, autentikusnak tekinthető), s egy hivatalos sintót (gyakran inkább politikai tanok, mint egy igazi értelemben vett vallási szükséglet inspiráltak)

- a sintó mindig a japán szív legmélyén él, s szorosan kapcsolódik a patriotizmushoz és a nemzeti önérzethez.

- a japán nemzetet kialakító bevándorlások előtt az országot az ainok uralták.

- a sintó összetett kifejezés: a kínai - japán sin kifejezésből (szellem, istenség) és a tó (út, útvonal) -ból áll össze. Tehát sintó = ,,az istenség útja''

- a természet minden lényében latensen létező energia misztériuma iránti rendkívül érzékeny hitről van szó. Ezért minden lényben felismerhető egy szellem, egy sajátos hatalmú kami.

2. A sintó kialakulása és fejlődése

- az időpont , amikor a sintoizmus alaptörvényeit megfogalmazták 645 -re, az első Papi Kódex megírásának idejére tehetjük: ez a kódex azonban elveszett. Ezt 701 -ben, az új kódex megszerkesztésekor újraírják.

- ezeket az első Papi Kódexeket követi azután a IX. és X. század táján a legfontosabb, mind a mai napig a leginkább használatos és 50 könyvből álló Engisiki (Engishiki) megszerkesztése. (927 -ben zárták le)

3. A sintó vallásos érzülete és kúltúrális élete

- a japán vallásos érzület (-mind a nép természetéből, mind abból következően, hogy az ázsiai kontinensről, majd Európából és Amerikából származó ideológiák hatottak rá-) rendkívül  összetett.

- a mély filozófiai tartalommal rendelkező vallások, mint pl. a buddhizmus erőteljes behatolása, a japán vallási mentalitás átalakulásához vezetett.

- a konfucionizmus hatása mindenekelőtt erkölcsi téren mutatkozik, de jogos a hivatkozás - bár jóval kisebb - keresztény befolyásra is.

- a számtalan istenség nem azért tartózkodik hegyekben lévő templomok környékén, hogy leszálljon onnan az emberi szív bensejében, hanem, hogy az ember szíve emelkedhessen fel hozzájuk. (az égbe)

- a japán lélek összefonódottsága a természettel, s annak legkülönbözőbb megnyílvánulásaival: a kifinomult gyengédségtől a fenségesig és az elborzasztóig. Ez jellemzi az eredeti sintoizmust, és sohasem szűnt meg, még a buddhizmus hatása alatt sem.

- a sintoizmusban központi helyet foglal el a tisztaság, a megtisztulás szükségességének érzése. A megtisztulás három rituális formája: a harai, a miszogi és az imi, amelyeket az ó- harai vagy a Nagy Megtisztulás Ünnepe foglal össze. 

Néhány Fontosabb Dátum

- kr.e 4500 - kr.e III. századig: a helyi Dzsómon kultúra. A Koreából jött Jajoi kultúra. A japán Jamato kultúra

- kr.e kb 685 - 660: Japán első császárának birodalma

- kr.e kb 600: a mongolok behatolása a szigetvilágba

- 552 (vagy 538): a buddhizmus első behatolása Japánba

- 767 - 822: Dengjo daisi pap, a tendai szekta tagja megalapítja és elterjeszti a szannósintót Japánban

- 1170 - 1390: kialakulóban van a sintó Gobuso. A sintó öt könyve, a sintó első filozófiai rendszerezése és ertelmezése

- 1868 január 4 -én hivatalosan is kihirdetik a sógunátus megszüntetését

- 1868 - 1871: az alkotmány s intót ,,az állam hivatalos vallásának'' nyílvánítja

[ Bhikkhu Satori Bhante - A ​sintoizmus / Gondolat, Budapest, 1990 / 98 oldal ]