A ​digitális jó és rossz születése

 Tófalvy Tamás - A ​digitális jó és rossz születése
(Jegyzet)

- kulturálisan változó, milyen kritériumok alapján, milyen színtereken dől el, hogy ki számít újságírónak, és ki nem, ahogy az is, hogy mindennek milyen következményei vannak.

- ,, Türelmetlenné válok, elvesztem a fonalat, más tennivaló után nézek. Úgy érzem, mintha újra vissza kéne húznom csökönyös agyamat a szöveghez. A mély olvasás, ami valaha természetes volt számomra, mára küzdelemmé vált. Azt hiszem, tudom mi történik... Az agyam úgy akarja befogadni az információt, ahogy a net közvetíti: apró információdarabok gyors áramlatának formájában. Egykoron a szavak tengerének búvára voltam. Ma úgy suhanok el a felszínen, mint a vízisíelő.'' (Nicholas Carr)

- a 19. századtól elterjedő és igazán a 20. században meghatározóvá váló felfogás újdonsága abban áll, hogy a technológiákat a jövő társadalmának dimenziójában a visszafejlődés, a társadalmi rossz erejének látja. A kultúra technológizációjával a társadalom ugyan halad egy jövőbeli állapot felé, de ez az állapot szükségképpen rosszabb, értéktelenebb lesz, vagy éppen a kultúra végét jelenti. Haosnlóképpen a technológia és a természet szembenállása már nem a tökéletesedés hozadékaként, hanem éppen ellenkezőleg, a természettől vagy éppen a lényegítől, az ,,aurától'' való eltávolodásként jelenik meg. A 20. század közepétől, a tömegpusztító fegyverek megjelenésével pedig a technológia egyszerre válik a civilizáció végzetévé, az emberi természettől elidegenedett, mesterséges világgá vagy partikulárisabb, társadalomkritikai attitűdökben a hatalom és a kontroll eszközeivé.

- az új technológiákat - legyen az televizió vagy az internet - az emberi elmére károsnak tekintő hozzáállások többnyire azt hangsúlyozzák, hogy azok (a megelőző technológiákkal szemben) leegyszerűsítik, leépítik a gondolkodást, gátolják a tanulást és elsekélyesítik az elmét. A visszafejlődés metafóráinak mintázata a bonyolultabbtól az egyszerűbb, a mély felől a sekélyes, a fontos felől a lényegtelen felé mutat, az internet hatása alatt formálódó eleme értékes képességei lebénulnak, elértéktelenednek.

- bár már a II. Világháború előtt is volt hat csatorna és mintegy tízezer készülék az Egyesült Államokban, a televízió mint tömegmédium a világháború után, 1948 - tól kezdett tényezővé válni. A már korábban is a médium társadalmi hasznát hangsúlyozó vélemények mellett 1949 - től, a televízió egyre sikeresebbé válásától lettek egyre markánsabbá azok a kritikák, melyek szerint a televízió elsilányítja a kúltúrát, szétzilálja a családot, elsorvasztja a képzeletet, a jó ízlést, az emberi elmét.

- az internet emancipáló közege alapvetően nem jó, hanem rossz hatással van a tartalom - előállítás összességére, ellehetetlenítve a minőségi tartalmakat, másfelől pedig a felhasználók folyamatos, több feladatra egyszerre fókuszálni próbáló online jelenléte (multitasking) lehetetlenné teszi a mélyebbnek gondolt tartalmak befogadását - így a gondolkodás elsekélyesedéséhez, a kreativitás leépüléséhez vezet.

- ahogy a technológiai ökoszisztémával együtt alakul a kultúra és a gondolkodás, úgy formálódnak át a technológiai jó és rossz, régi és új megalkothatóságának lehetőségei. Maga a dilemma azonban úgy tűnik, mindvégig velünk marad.

- máig a 20. század legnagyobb, ikonikus médiapánikjaként tartja számon a közvélemény az Orson Welles - féle világok harca rádiójáték által 1938 őszén kiváltott országos pánikot az Egyesült Államokban. A műsor alapját adó zenekari műveket egyre gyakrabban szakították meg szimulált hírblokkokkal (a formátum a hallgatók számára a háborús tudósításokból lehetett ismerős) , melyek arról számoltak be, hogy marslakók szálltak le New Jerseynél és New York felé tartanak. Kíméletlenül elpusztítanak mindent, ami az útjukba kerül. A napilapok, miután értesültek arról, hogy pár hallgató valóban valóságnak hitte az Orson Welles - féle rádiójátékot, kíváló lehetőségnek gondolták a hírrel bemutatni a rivális médiatechnológia, a rádió megbízhatatlanságát.

- Magyarországon az első webalapú, printfüggetlen online médium az index elődje, az internettó volt, amely 1995 -ben indult el.

- a Wikileaks történetének és a médiával való viszonyának alakulását szemlélve biztosabbnak tűnik mindössze annyit kijelenteni, hogy a Wikileaks nem változtatta meg alapvetően sem a média megszokott erőviszonyait, sem a média és a társadalom közötti kapcsolatrendszert, inkább új hangsúlyokat és lehetőségeket adott az újságírás számára.

[ Tófalvy Tamás - A ​digitális jó és rossz születése / L'Harmattan, Budapest, 2017 / 282 oldal ]